2014. november 23., vasárnap

Babahordozás - Hogyan?

Nagyon sok jel utal arra, hogy az embergyermek hordozásra termett. Erről szólt a Babahordozás – Miért? című írásunk. A következőkben arról lesz szó, hogy hogyan is kell biztonságosan és helyesen hordozni, illetve mire érdemes figyelni babahordozónk választásánál.

A hordozás bizonyítottan jó hatással van a kisbabák izomzatának és szervrendszereinek fejlődésére. A hordozó személlyel függőleges helyzetben való együtt mozgás az izomzatot, a mozgásszervi és egyensúlyi rendszert stimulálja, valamint az agyi és idegi összeköttetések kialakulását is elősegíti, melynek fontos szerepe van a mozgásformák leképezésében. Így a hordozás nemhogy hátrányos, hanem kifejezetten előnyös a gyermek mozgásfejlődésére nézve.

Fontos tudni, hogy ortopédiailag akkor hordozzuk helyesen a babát, ha olyan testhelyzetet tudunk neki biztosítani, amelyben ízületei és izmai ellazulnak, így tehermentesítjük a gerincét, valamint elősegítjük a csípőízület egészséges fejlődését. Amennyiben bizonytalanok vagyunk abban, hogy a babánk számára milyen az ideális tartás, bízzuk magunkat nyugodtan rá! A kicsik ugyanis ösztönösen felveszik a számukra ideális békatartást, amint a magasba emeljük őket:


A választott babahordozónak tehát a következő kritériumoknak kell megfelelnie:
  • a baba combjait legalább vízszintesig emelje (még jobb, ha köldökmagasságban van) 
  • a kicsi enyhe terpeszben legyen a hordozóban 
  • biztosítsa a gerinc élettani “C” görbületét 
  • térdhajlatától térdhajlatáig támassza alá a babát 
  • stabilan ölelje körül 
  • kényelmes legyen a hordozó személynek is 
Mielőtt hordozóeszközt választunk, érdemes néhány kérdést is végiggondolnunk:
  • Mekkora gyereket szeretnénk hordozni? 
  • Hol és milyen helyzetekben használnánk leggyakrabban a hordozót? 
  • Kik használnák a hordozót? 
Most nézzük meg egy kicsit részletesebben a legnépszerűbb babahordozókat:

Szövött kendő: hosszú szövött anyag, speciálisan babahordozásra alkalmas szövéssel készül. Nem nyúlik sem keresztben, sem hosszában, viszont finoman körülöleli a kisbaba testét, stabil támasztás mellett.

A születés pillanatától bármeddig használható, a hordozós kor után pedig akár hintának, hintaágynak, takarónak is kitűnően beválik. Rendkívül sokoldalú hordozóeszköz: bármekkora baba elöl-, csípőn és háton hordozására alkalmas, és mindhárom esetben számtalan kötésmódból válogathatunk a testalkatunknak és élethelyzetünknek megfelelően. Várandósan is használhatjuk: pocaktartó kötéssel enyhíthetjük a törzs terhelését. Azonban mindent tudásában rejlik a hátránya is: a hordozókendők pontos, helyes, kényelmes használatának a megtanulásához kell a legtöbb idő és kitartás a hordozóeszközök közül.

Karikás kendő: rövidebb szövött kendőanyagból készült hordozóeszköz, egyik végén két karika segít fixálni a kötést.

A születés pillanatától akármeddig használható, elöl, csípőn és háton is. Egyszerű használni. Kevés mozdulattal, gyorsan fel- és levehetjük a babát, ezért jól beválik olyan helyzetekben is, amikor csak rövid időre vesszük őt magunkra. Könnyen és diszkréten lehet benne szoptatni. Használat közben nem ér le a földre. Meglepően sokoldalú hordozóeszköz. Egyetlen hátránya van: a féloldalas terhelés.



Rugalmas kendő: kötött anyag, mely széltében- hosszában nyújtható.

Újszülött kortól használható, leginkább elöl hordozáshoz, vagyis amíg a baba el nem éri a 7-8 kg-ot. A rugalmas kendőket a szövött kendőhöz hasonlóan kötözni kell. Azonban, mivel anyaguk nem szövött, hanem kötött, ezért puhább és melegebb tapintásúak. Más technikával is kell őket kötni, mint a szövötteket, mert többé vagy kevésbé, így vagy úgy nyúlnak. És ugyanezért meglehetősen más érzés a végeredmény is. Más dolgokra kell figyelni kötözés közben, és más megkötési módok válnak be velük. A különböző kötésmódok viszont jól átvariálhatóak egymásba. A rugalmas kendő hátránya (hasonlóan a szövött kendőéhez), hogy a pontos, helyes, kényelmes használatához viszonylag sok gyakorlás és kitartás kell.

Mei tai: jellemzően téglalap alakú (ún. body) részhez csatlakozik két kötnivaló vállpánt, valamint a derékpántját is kötözni kell.

Ezekkel a hordozóeszközökkel főleg elöl, és hátul hordozhatunk. Gyorsabb és könnyebb őket felvenni, mint a kendőket, viszont hozzájuk képest kevésbé kényelmesek. Elsősorban önállóan ülő, álló, járó babák számára megfelelő hordozóeszköz. A legfontosabb paraméter a body szélessége (a legjobb, ha állítható), ugyanis itt is - mint mindig – érvényesülnie kell a térdhajlattól térdhajlatig alátámasztásnak! Tehát a hordozós kor elején és sajnos sokszor a végén sem alkalmasak a kisbabák, illetve nagyobb gyermekek hordozására.

Csatos hordozó: derékpántja és vállpántjai is csattal záródnak.

Leginkább elöl és hátul hordozásra alkalmas. Méltán szeretik olyan sokan, hiszen gyors és egyszerű velük magunkra venni a kisgyermeket. Legtöbbször egy hátizsákhoz hasonlítjuk őket, mivel vállpántjai hasonlóak, és az érzet is hasonló a vállunkon: mintha hátizsákot vinnénk. Itt is nagyon fontos paraméter a body szélessége (ahogy a Mei tai-nál) és a megfelelő alátámasztás. Ezért elsősorban önállóan ülő, álló, járó babák számára megfelelő hordozóeszköz. A csatosok jellemzően évekig, a legtöbbjük 3-4 éves korig is használhatóak.


Léteznek még más babahordozók is (babaerszény, kendőből varrt hordozók stb.), melyekben biztonságosan lehet hordozni.

Miben és hogyan nem szabad hordozni?

Kifejezetten ártalmasak az ún. „kenguruk”, melyek a fenti szempontoknak sajnos egyáltalán nem felelnek meg: mivel ülőrészük keskeny, nem biztosítják a térdhajlattól térdhajlatig való alátámasztást, így a baba teljes testsúlyával az ágyékára nehezedik, ezért a térdek felhúzása sem lehetséges. Mivel ebben a testhelyzetben a baba lába tulajdonképpen lóg, ez a pozíció az éretlen csípő egészséges fejlődésére sincs jó hatással, és a gerinc tehermentes „C” görbülete sem megvalósítható. Ezek a hordozóeszközök nem tudják megfelelően (pontról pontra) megtámasztani a kisbabát, aki így „belecsuklik” a hordozóba, illetve „ülni” fog benne, amely testtartásra viszont még nem érett. A szülő szempontjából sem ideális választás a kenguru, mivel viselésével a szülő a baba egész súlyát a vállán viseli, és azáltal, hogy csak elöl hordozásra alkalmasak, a baba gyarapodásával és növekedésével rövid időn belül váll-, és hátfájást okoznak.

Legtöbbször a kenguruk kapcsán kerül szóba, hogy lehet-e a piciket kifelé fordítani. A kisbabák természetes nézelődési igényének ezen az úton való kielégítése semmiképpen sem javasolt, mivel a kenguruban a baba háta ebben a pozícióban a korábbiakban említett módon kiegyenesedik, sőt, homoríthat is! Ilyenkor a baba előre dől a kenguruban, így a súlypont a mellkasára helyeződik, teste még inkább eltávolodik a hordozó személyétől, ami fokozottan terheli annak vállát és hátát. Nem kevésbé fontos szempont, hogy a külvilág zavaró ingerei elől kifelé fordítva nem tud elbújni, így túl sok inger érheti őt, amire még nem áll készen. Ezért ha kisbabánk már nézelődni szeretne hordozás közben, ezt könnyen megadhatjuk neki csípőn vagy háton való hordozással.


Végül szenteljünk pár szót a hordozást segítő kiegészítő eszközöknek: ilyen például hűvösebb időben a hordozós ruházat (kabát, mellény, pulóver, poncsó, hordozótakaró), a lábszármelegítők, az ún. „űrhajós sapkák. Hasonlóan praktikus lehet egy övtáska sok zsebbel, ami szabadabbá teszi a mozgást, mivel a válltáskánk könnyen lecsúszhat a vállunkról a hordozó pántjai miatt. És egy kis pipere tükör is jó, ha van kéznél, arra az esetre, ha valami gyanúsat észlelnénk a hátunkon utazó gyerkőc felől :)

    
Források:
http://www.batyuklan.blogspot.hu/2010/12/ujszulott-hordozasa.html
http://babbamia.hu/hordozas/melyik-hordozot-mikortol/
http://babbamia.hu/hordozas/kenguruk/
http://www.hordozo.hu/a-babahordozasrol/info-a-hordozoeszkozokrol
http://www.csoppkendo.hu/index.php?p=mirefigyeljunk

Képek forrása:
www.didymos.de
www.jeportemonbebe.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése